A gróf Esterházy Ferenc aknáról készült kép kapcsán 5.

Mielőtt továbblépnénk, tekintsünk ki, mi történt közel s távol a világban, ami az 1897-es évet emlékezetessé tette! Tatán, a világon elsőként 1897. július 24-én este fél kilenckor 21 helyen utcai acetilén lámpák gyulladtak fel. Miskolcon július 10-én elindult az első villamos. Ebben az esztendőben kezdték el Kelenföld és Győr között a második vasúti vágány építését. Filmműtermet nyitott Párizsban Georges Mélies, több nagyszerű korai film alkotója. Esztergomot augusztusban hirtelen áradással öntötte el a Duna: a vízszint egyetlen hét alatt 250 centimétert nőtt, jelentős károkat okozva a városban. Ebben az évben volt az alaszkai aranyláz csúcspontja. A Klondike vidékére tízezrek indultak meggazdagodni, erről az időszakról készítette híres filmjét Charles Chaplin.

Az 1898-as évben folytatták a fúrásokkal felkutatott szénmező feltárását. Márciusban elkészült a 310 méter hosszú északi alapközle. A telep csapását követve, a fedü alatt hajtott déli alapközle már 560 méter hosszú volt. Létrejött az alapközlékből induló három-három siklópár. A széntelep fejtését célzó előkészítések hossza ekkor nagyjából 4000 méter volt, a feltárt szénvagyont 20 millió mázsára becsülték. Márciusban a feltárás mellett a napi széntermelés 30-35 vagonra nőtt. „Nagy teljesítmény volt ez Kantner Adolf üzemvezető bányagondnok részéről” – írja Tiles János a MÁK Rt. fejlődéstörténetét bemutató visszaemlékezésében, a Bányászati és Kohászati Lapok-ban. Az I. és a II.sz. tömedékaknák április hónapban készen álltak, berendezésükkel a bánya északi mezejében el lehetett indítani az első fejtéseket. Tovább zajlott a bánya kiépítése, július hónapban már majdnem teljesen feltárták az I-es aknai szénmezőt, viszont munkáshiány miatt a napi kitermelés csupán 42 vagonra nőtt.

A bánya a villamos erőközpont üzembe helyezése után nyert végleges kiépítést. Tatabánya volt az első bányatelep Magyarországon, amely kezdettől fogva a modern technikára, egy 900 HP központi villamos telepre alapozta működését. A többi hazai bányatelep akkor még csak a kísérletezett az elektromos áram használatával. Az első erőmű építése 1897-ben indult. A téglából épült kazánház és az 50 méter magas falazott kémény 1898. március elejére készült el. A kazánházban 8 db Danubius gyártmányú, 8 m² fűtőfelületű és 8 atm nyomású kazánt helyeztek el. A gépházban 3 db 300 HP Láng-féle compound gőzgép hajtotta a 240 Kva teljesítményű Ganz dinamót. Az így termelt 3000 voltos áramot 1902-ig az aknaüzemeknél transzformálták 210 voltra, mert a külszínen és a bányában egyaránt ezt a feszültséget használták. A villamos központ két egységét 1898 júniusában helyezték üzembe, a harmadikat, mint tartalékegységet, 1899-ben.

Az erőművel egy időben épült ki a szénosztályozó is. A vasszerkezetű csarnok négy vasúti vágány felett állt, öt szénfajta osztályozására volt alkalmas: 80 mm feletti darabos, 45-80 mm-ig kocka, 25-45 mm dió I, 15-25 mm dió II, és 0-15 mm dara). A vagonok mozgatását 1800 fm hosszú, az 5 vágány között végigvonuló végtelen köteles vagonvontatóval oldották meg. A rakodóvágányokat a hídmérlegvágánnyal és a tolatópaddal kötötték össze. A szén osztályozóra juttatását 593 méter hosszú kötélpályával valósították meg.

A lejtaknából érkező, 6,4 q hasznos terhelésű csilleszekrények feladását a kötélpályára az aknaszájnál felépült középállomáson végezték. A szállítás megindításakor volt némi probléma a vonókötélhez való kapcsolódással, de ezt Christen Sándor gépészeti üzemvezető a pályát építő bécsi Obach cég Krajcsi Károly nevű szerelőjével sikeresen megoldotta.

DI.