A gróf Esterházy Ferenc aknáról készült kép kapcsán 4.

Az elméleti fejtegetés után térjünk vissza történetünkhöz azaz a gróf Esterházy Ferenc aknához, a tatabányai bányászkodás kezdetéhez. Azt mondtuk a kép valószínűleg 1987 júniusa augusztusa között készült. Ekkorra már a bánya rakodóját kifalazták, pontosan februárban és az alapközle és légközle kihajtása ez után indult el. A szénmező feltárását akadályozó nehézségek nélkül gyorsan haladtak előre és 1897 szeptember 2-án már 1300 méternyi vágat kihajtásával 12 millió mázsa szenet tártak fel és 12 elővájásból naponta 20 vagon szenet termeltek. A bányászat összes kül és földalatti létszáma e hónapban 420 fő volt. A tavasz során történt az első kisebb baleset a sújtólég miatt. A vízszintesen hajtott vágatokban hallani lehetett a gázszivárgás zörejét,– írja Tiles János – de a sújtólég nem gyülemlett fel, mert az erős légáram annyira hígította a levegőt, hogy a sújtólég csak a főte üregeiben volt észlelhető. Munkaszüneti napok után viszont nem lehetett a feltörésekbe jutni a nagy sújtólégtartalom miatt, ezért a főaknász vagy a felvigyázó személyzet más tagja a bányamunkások beszállása előtt a főtében összegyülemlett sújtóléget ősrégi szokás szerint nyitott bányamécsessel meggyújtotta. Scheidhauser főaknász 1897 tavaszán egy ilyen gyújtás alkalmával kisebb explózió kíséretében kezén és arcán erős égési sérüléseket szenvedett. Egy nagyobb 2000 m³-es ventilátor üzembe helyezésével csökkent a sújtólégrobbanás veszedelme, valamint Ranzinger Vince előrelátásból bevezette a Wolff- féle biztonsági lámpák használatát. Ezek 1924 február 15-ig kizárólagos használatban voltak Tatabányán az összes bányában, amikor is először az I/a aknában majd folyamatosan a többi bányaüzemnél is áttértek az elektromos bányalámpák használatára. A gyors és nagyarányú építkezéseknél igényelt téglamennyiség szükségessé tette egy téglagyár felépítését. A téglaégető kemencét Gedeon nevű mérnök-vállalkozó építette és tartotta üzemben, akitől 1902-ben vétel útján a MÁK Rt. kezébe került.

A téglagyár üzem behelyezésére július hónapban került sor, így a munkás- és tisztviselő kolónia felépítése elindulhatott. A már megállapított tervek szerinti területen 20 munkás lakóház ( hatajtós ), 4 tiszti, 2 altiszti lakóház 2-2 lakással, az irodaépület és istálló kocsiszínnel épült meg. Ez év őszén kezdték el az aknához vezető kötélpálya és a központi gép- és kazánház valamint a szénosztályozó építését. Az év végé 26 lakóház állt és az összes épületek száma 35 volt.

A bánya kiépítése novemberben két 2x4 méter szelvényű függőleges tömedék I. és II. számú akna mélyítésével folytatódott. Az I. sz. tömedék aknát használják majd személyszállításra is, míg később elkészül a acélszerkezetű már körszelvényű függőakna.

A feltárásokban alig volt bányavíz, elővigyázatosságból egy 3 m³/ perc teljesítményű Wortington gőzszivattyút építenek be. Ennek, valamint a Pelczer-féle 60 lóerős gőzgéppel hajtott szellőztető ventilátor és a szállító gőzvitla gőzzel való ellátására ideiglenesen fakazánház épült az I. sz. akna szájánál. A képen ezt a kazánházat láthatjuk a bal oldalon a munkások mögött.

DI.