A gróf Esterházy Ferenc aknáról

A gróf Esterházy Ferenc aknáról készült kép készítésének idejét más korabeli eseményekkel valószínűsítve 1897. év közepére tettük. Ez az év meghatározó volt az alsógallai, ahogy akkor hívták, bányászat jövőjét, fejlődését illetően. Ranczinger Vince bányatatnácsos bányafelügyelői minőségben január 1-én átvette az alsógallai bányászat vezetését és néhány szakember bevonásával megalkották közösen a jövő programját. „Jegyzőkönyvben rögzítették, hogy 500 m sugarú kör területén belül három lejtősakna nyílása és iránya telepítessék, olyanformán, hogy minden akna kb. 60-70 millió mázsát tartalmazó szénterületet tárjon fel. A feltárandó szénvagyonnak megfelelően mindegyik akna 2 millió mázsa évi széntermelésre rendeztessék be, miáltal minden akna élettartama 25-30 év lesz. Az említett körön belül létesüljön a munkáskolónia is. Az 500 m sugarú kör középpontjában, mely egyúttal a normálvágányú Bánhidáról kiinduló bányavasút végpontja is, állíttassék fel a szénosztályozó, melyből a szén közvetlenül a vasúti kocsikba hulljon. Az osztályozó mellé kerüljön a 6 millió mázsa évi termelésnek megfelelő kazán és elektromos központ.” Rögzítették továbbá, hogy a bánya működtetését elektromos erővel szándékoznak megoldani. Eldöntötték, hogy az I. és a II. lejtősakna közös, a III. lejtősakna önálló a szénosztályozóig vezető kötélpályát kapjon. A lejtősaknákban függősínpályát építsenek, a bányákban az alapközléken és a siklókon a szállítás végnélküli kötéllel történjen. Ez a döntés alapozta meg a bányászat eredményességét, a szén a bányabeli munkahelytől az osztályozóig illetve a vasúti kocsikig csillékben átrakás nélkül jutott el. Mindezen terveket bebiztosítsa a társaságnak (MÁK Rt.) a tatai Eszterházy uradalom fejével gróf Eszterházy Miklós Józseffel az 1894 dec. 04-én kötött két évre szóló kutatási és termelési szerződés megújítására volt szükség. Az időközben elvégzett kutató fúrások eredményeinek birtokában a MÁK Rt. vezetése pontosan tudta hol és mekkora területre van igénye. Az időközben elhunyt gróf Eszterházy Miklós fiai örökölték az uradalmat, pontosan Móricz a szabadrendelkezésű, Ferenc pedig a hitbizományi birtokot örökölte. Mivel a szénmező a hitbizományi területen volt gróf Eszterházy Ferenc haszonbérbe adta a Bánhida község határában lévő birtokrészeit. A szerződés 2. pontja szerint: Gróf Eszterházy Ferenc haszonbérbe adja a MÁK Rt. budapesti cég pedig haszonbérbe veszi a Bánhida község határában a „Tatatóvárosi Uradalom” nevezetű hitbizomány birtokán elterülő, 1897. február 11-én 473. sz. a. adományozásra felkért négy egyszerű és két kettős bányamértékből álló bányatelket és az ugyanott fekvő 1897. március 4-én 799. sz. a. adományozásra felkért négy kettős bányamértékből álló bányatelket, valamint a „Tatatóvárosi Uradalom” nevű hitbizomány összes egyéb ingatlan birtoka által födött kő-, illetve barnaszén kizárólagos felkutatási, kiaknázási és értékesítési jogát. ( A korszakban érvényben lévő bányatörvény szerint a következő ásványi anyagok, - a kő és barnaszén, mészkő, márvány és egyéb építőkövek – a földbirtok tartozékai voltak, tehát a kibányászásukhoz a földtulajdonos engedélye volt szükséges. A bányatörvény előírta a bányát nyitó vállalatoknak vagy társulatoknak a bányászati jog ellenében a földtulajdonos megfelelő kártalanítását. Ezt rögzítette ezen szerződés 33 pontban, pontosan meghatározva a haszonbérbeadó és a bérlő jogait és kötelességeit. A MÁK Rt a bányászati jogért a 12. pont szerint köteles volt az évi kőszén termelés minden métermázsája után két krajcárt fizetni, mely bérmennyiség a haszonbérlő által kiállítandó és a haszonbérbe adónak félévenként átadandó üzemkimutatás alapján leszen megállapítva. A társulat továbbá a szerződés egész időtartama alatt, ami 50 év, köteles kedvezményes áron szenet szállítani az uradalomnak. Természetesen a bányaművelés céljaira, tiszti és munkáslakások, utak, rakodók részére szükséges területet bérfizetés fejében a társulat megkapja. A bányászat számára lefoglalt terület nagyságának magyarázatául: Bányatelek: az ugyanabban az adományozásban foglalt bányamérték összege. A bányamérték: a föld szilárd kérgének mértani test alakjában kijelölt része, amelyen belül az adományos – jelen esetben a MÁK Rt.- a szenet kitermelni jogosult. Nagysága a földfelszínen 12 544 négyszögöl azaz 45 116,4 négyzetméter.) Ez a szerződés lehet némi magyarázat arra miért gróf Esterházy Ferenc lett az egyes akna neve. Folytatjuk ( a folytatásban még az 1897-es év eseményeiről és a fotográfia idejéről )